Cím: Hephaistion

Süni

Hol lehet a szemüvegem? Mindenki tök ideges, indulnánk, de nincs meg a szemüvegem. Anélkül nem megyek sehova. Sürgetnek a többiek. De hol a szemüvegem? Fenébe. Nem találom. Áh. Meg van! Indulhatunk. El is indulunk. Irány a park. Süt a nap és én a barátaimmal: Bordával, Csöpivel és Bulesszal heverek a parkba. Szép. Gyönyörű. Azzal a szándékkal jöttünk, hogy hajtsuk a korunkbeli csinos tini lányokat. Egyenlőre fekszünk. Borda pakol. Csöpi döglik. Bulesz próbál velem beszélni.
Hé Süni, neked most van csajod nem?- Kérdezi Bulesz.
Ha lenne nem lennék itt.- Válaszolom nyersen.
Bulesznek van barátnője. Parázik. Megértem. Nem baj. Jön felénk egy lány csoport. Hm. Csinos. Szép a felhozatal. Figyelem lányok, a 17 éves hódító titeket szemelt ki!
Oda megyek és beszélgetést kezdeményezek. A csajok nyíltak. Elhívom őket egy teázóba. Frankó. Igent mondtak.
A teázóban sokat dumáltunk. A napszemüvegem. Nem tudom hova tettem. A fenébe, megint nincs meg. Mindegy. Biztos Bordánál van. Mikor odamentem a lányokhoz a kezébe nyomtam. Lassan készülődünk az induláshoz. Fizetek. El is indulunk hazafelé. Elvileg mind a hárman villamossal mennek, biztos mennek bulizni. Hát megyünk az utcában. Hirtelen érdekes dolgok történtek. Zajokat halottunk magunk mögül, sehol senki. Remélem Bordánál van a napszemüvegem. Az egyik lány felsikkant. ” Mi történt?!” Kérdeztem azonnal. A lány gondolkozott egy kicsit majd azt mondta:
Valami hozzám ért- Mondta picit zaklatottan.
  Ez fura volt.
Melcsi, ne játszadozz! Rég kinőttem ezekből! Nézz már körül! Sehol semmi!- Osztotta Réka Melindát.
Gyanúsan csend van. Egy utcával odébb a kőrút, itt mindig nyüzsi van. Mindegy. Gyorsabban megyünk Vivi és Réka egyszer csak elkezdnek rángatni
Süni, Süni! Hol van Melcsi?- Kérdezi az egyik lány.
Nem tudom, mögötted ment nem Vivi?- Kérdeztem. Vivi intett, hogy nem tudja.
Francba! Meg kell keresni! Induljatok!- Kiabáltam.
A napszemüvegem sincs meg, Melcsi is eltűnik. Remélem csak szórakozik vagy csak besértődött Rékára. Ahogy tovább mentem fura dologra lettem figyelmes. Például azon az úton, melyen korábban jöttünk száraz volt. Most csurom víz. Mitől?
Hol lehet ez a lány? A fenébe, felhívom a többieket. Telefon, hol van?! Ja. Zseb. Hm, hm... keresés...Borda...hívás. Ez az. Kicseng. „Szevasz Borda! Van egy kis gond. Mondom hol vagyok, gyere már ide....”


Borda

Süni baromi zaklatott és ez látszik rajta, le se tagadhatná, kíváncsi lennék mi történhetett. Először is, oda adom a napszemüvegét, már biztos, hogy halálra kereste. Odamegyek hozzá átnyújtom a napszemüveget és megkérem arra, hogy mesélj el mi a problémája.  Süni elmesél mindent részletesen. Elég érdekes a sztori, de megígértem, hogy segítek neki megkeresni Melcsit. Sünit elküldöm egy másik irányba, én megyek arra, amerre mondta, hogy jártak. Minden egy merő víz és úgy hallom az ég is dörög, ez érdekes, eddig tűzött a nap.  Mi lehet ez az egész? Gondolkozzunk logikusan: Melcsi azt mondta, hogy valami hozzáért. Mi lehetett az? Vajon van köze ehhez? Biztos vagyok benne, hogy van. Valaki elrabolta Melcsit, de ki ?! Szegény leány, vajon megtaláljuk időbe? Hoppá, most megijedtem, valami elszaladt előttem. Mi a fene? „Süni! Süni!” Süni fut felém rémült arccal. Valami elkapta a lábamat. Süni rákiabál, belerúg erre elengedett és másodpercek alatt eltűnt.
- Hogy is volt az Sünikém, hogy kinőttél ezekből? - Kérdeztem tőle nagyon ijedten.

Süni

Jézusom. Mi volt ez?! Nem tudom. Borda oda adta a napszemüvegemet. Nem volt rajtam. Mégis valami nagyon furát láttam. Elakarta vinni Bordát. Nem hagytam. Ez a valami ért hozzá Melcsihez? Totál érdekesen néz ki. Biztos nem egy ember volt. Mi lehetett? UFO?
Miközben ezen spekuláltam eszembe jutott valami. Melcsi még nincs meg. Ha ez a valami vitte el az nem jó. Baromira nem. Elő kell keríteni. Bordával megdumáltam. Vártuk a lényt. Eltelt fél óra és meg is jelent. Most nem kapott el senkit. Csak méregetett. Olyan magas volt mint mi. „ Mi vagy te?” kérdeztem tőle. Azt mondta, hogy ő egy varázslény. Nem ember, de nem is UFO. Ő varázslény. Nem nyugtatott meg a válasz. Kételkedtem. Álmodom? Nem...
„Te vitted el a lányt, aki velem volt?” kérdeztem tök nyíltan. Ő volt az. Elmesélte, hogy kíváncsi volt, hogy emberekbe is van e varázserő. Megfogta a lány kisugárzása. Elvitte magával. Nem akarja vissza adni. Tetszik neki. Nekem is. Szép csaj. Azt mondta, hogy hajlandó viszont elcserélni. Bordával egy sokat mondó pillantást vetettünk. „ Mire akarod elcserélni?” Elmesélte, hogy ő nem akármilyen varázslény, hanem egy dzsinn. Szüksége van pár dologra, hogy eltudjon bújni az alvilágban. Hogy ne idézhessék meg. Érdekes figura. Mindenesetre készek voltunk Bordával mindenre. Füstölőkre volt szüksége és nagyon érdekes dolgokra is. Például egy kutyára. Nem értettem, hogy minek. Nem volt mese. Szereznünk kellett neki néhány doboz füstölőt és egy kutyát. Nem mondta milyet. Felhívtuk Csöpit...

Csöpi

-Mi van?! Egy kutyát?! Most?! Honnan? Mindegy? Jó. Rendben, igyekszem. Oké. Egy óra múlva ott.
Ez a Süni egy idióta. Honnan szerezzek neki most egy kutyát? Tudom már! Elszaladok az Örsre,  ott mindig van pár kutya. Na mit mondtam? Ez a fekete pont jó lesz. Na te eb, nehogy rám csinálj bármit is, mindjárt tovább passzollak. Ezzel el is indultam és mentem a Sünivel megbeszélt helyre. Sms-t kéne írni, hogy késni fogok. Rezeg a telefonom, kapok egy sms -t „Kicsit késünk Bordával, most indulunk vissza a woodoo boltból. Vettünk füstölőt. Süni.”
Kiváló, akkor én már nem írok sms-t. Minek ezeknek füstölő? És a kutya?
Végre itt vagyok, áááh és ott vannak Süniék, ki az a harmadik alak?

Süni

„Á Csöpi! Bemutatom Hephaistion-t, a dzsinnt.” Csöpi röhög. Mikor elmagyaráztam, hogy ez nem vicc és látta, hogy Hephaistion mire képes, abba hagyta. Nem röhögött. Elvettem tőle a kutyát és a füstölőkkel együtt a dzsinn kezébe nyomtam. Elégedetten nézte őket. Közölte, hogy egy perc. Emberi alakját levetette és óriási sassá változott. Hephaistion elreült. Érdekes lett a hangulat. Szinte vibrált a levegő. Csöpi sokkot kapott. Borda mint mindig úgy csinál, mintha a világ legtermészetesebb dolga történt volna. Feszült a helyzet. Nagyon feszült. Én sem vagyok totál nyugodt. Aggódom. A fenébe, a napszemüvegem. Hol van?! Ja igen, a fejemen. Jó. Ez érdekes. Melcsivel ma találkoztam először és a barátnői is vele voltak. Mindhárommal randiztam ma. Egyszerre. Mégis, Melcsi a legjobb közülük. Szeretném még viszont látni.

Hephaistion

Nagyon jó! Többet nem fog engem megidézni senki sem! Megcsinálom a varázslatot sokszorosítom ezt a 30 doboz füstölőt és jó ideig elég lesz. Kiváló. De a lányt vissza kell adnom, hisz így szólt az alku. Ahhoz képest, hogy ember, elég érdekes és szép lány. Kár, hogy nem dzsinn. Gondolkozás nélkül ő lenne a választottam. Ám szegény gyarló, rövid élete...hamar elveszíteném. Arról nem is beszélve, hogy az én világomat sem bírná, ha óriási spirituális ereje van akkor is csupán néhány órát. Szép ez a hely. Akkor sem maradnék. Az esszenciám is bizsereg. Brrr. Na kicsit gyorsabban kéne haladni. Ez már jó tempó, mindjárt ott is vagyok a leánynál. Ez lesz az. „Látom nem rosszalkodtál, különben már hamu kupac lenne helyetted a földön, gyere szép leány, a néped felszabadított” Felkaptam és már repültünk is. Szerintem nagyon élvezte a repülést, ezért nem siettem annyira. Lassan leereszkedtem azokhoz, akiktől elvittem. Át adtam nekik, majd búcsút vettünk egymástól. Én gyorsan rajzoltam egy csinos pentagrammot és el is tűntem. A világomban vagyok, itthon. Kiváló! Meg is csinálom a varázst, nehogy megidézzenek Elvégeztem. Remélem sikeres volt. Na a füstölő meggyújtása ezentúl minden nap. Király nap volt a mai.

Süni

-Melcsi! Jól vagy?- Odamentem hozzá és nem tudom minek hatására, de megöleltem.

Ekkor leesett a napszemüvegem. Most nem érdekel, majd felveszem.
-Gyere Melcsi, menjünk haza.- Mondtam és vezettem arra, amerre lakom. Bordáéktól közben elköszöntünk. Valamire ráléptem. Recseg a csukám alatt. Mindegy. Nem érdekel. Csak Melcsi puha keze. Amit fogok.


Borda és Csöpi

Csöpi szája tátva maradt.
Te láttad ezt?- Kérdezi Csöpi csodálkozva.
Láttam...- Mondta Borda szintén csodálattal a hangjában.
Ezt nem hiszem el- Folytatja Csöpi.
Pedig te is láttad!-  nyögte Borda.
Csöpi megkövülten állt. Megrázta a fejét. Nem hitt sem a szemének sem pedig Bordának. Senkinek nem hitt volna még Süninek sem. Senkinek!
Borda erre a következtetésre jutott Sünivel kapcsolatban:
     - Ejnye Süni, szerelmes lettél? Különben biztos soha nem tiportál volna rá a napszemüvegedre.